"Teleportacio"

          Élek egy világban, de nem az egyetlenben világban, mivel lelkem ahogz minden gondolkodo lényé ugyan aban az idöben közel minden univerzumban jelen van a multiverzumbol. Ugy amint a szubatomi részecskék egy idöben nem csak egy hejen tartozkodnak hanem jelen lehetnek a modern fizika szerint két akár három vagy akár hány hejen.

          Igy ahogy egy részecske egy idöben de fény év távolságra van vagy akár más világegyetemben, ugy az elmém, elménk egy idöben elképzelhetetlen távolságokra van, más világokban van jelen, vagy hejeseben mas univerzumokban.

          Elmém, elménk jelen van töb testben nem mind feltétlenül anyagi, de legföbként nem egyforma szeméjiségben nyilvánul meg. Ha én eben a vilagban és életben bizonyos modon démoni vagyok más vilagban vagy életben lehetek megválto.

Nem regiben olvastam egy konyvet potosaban a :Kristóf Miklós A Fí-algebra eben jelet meg egy szamomra nagyon fontos tablazat ami ugy monda a vilagegyetemet kodolja es igen valajaban de en ezt meg joba tetem.  A tablazat a kovetkezo:

1   2   4   7   11   16
3   5   8   12 17   23
6   9   13 18 24   31            ezt a tablazatot a kovetkezo egyenletel lehet boviteni:
10 14 19 25 32   40            fn(k)=[(n+k)^2+3n+k+2]/2
15 20 26 32 41   50

en varga istvan attila (gemiusz) a ked este meg almotam egy harom dimenzios modedljit enek. Enek a tablazatnak volt fel-le es jobbra-balra nezve ertelme viszont anak amejeket en keszitek van elore-hatra is erteke. Ma vegrem meg let a munkam eredmenye es letre hozatam a 3D tablazatnak az egyenletit ami a kovetkezo:

Fn[(k)m]=[(m+n+k)^3+8m+5n+2k+3]/3

ahol m,n,k lehet barmejek szam 0-tol vegtelenig... a grafikai szemlelteteshez viszont kel kesziteni egy programot!  

„Ég és föld elmúlik, de az én igéim nem múlnak el.” 

Martingal elmelet

Az elmelet igy hangzik x^n+y^n=z^n viszont mar ha az n=0 akor az egesz altalunk ismert algebranak elent mond mivel x^0 =1 , y^0=1 es z^0=1 tehat 1+1:=1. Vagy a szam n* tehat n={1,2,3,4,...,n-1,n} n{nem lehet egyenlo zeroval} vagy szukseges egy uj algabra mej nem a szamokal hanem a szamok hatvanyabol alelo !!!

A sakk elmelet (A tan)

Mikor elöször hallotam Eistein közismert mondását t.i. "Isten nem kockázik a vilag egyetemel" rögtön az jutot az eszembe hogy nem kockázik hanem sakkozi. Elég furcsának s meg alapozotlanak tünik.

    2011 április 26 husvétnak 3-dik napján a templomban Rácz István prédikácioja alat meg születet az elmélet mej választ add a kérdesemre mejre nem csak én kerestem oj hüen a valszt hanem sokkan kerestek masok is már az idök kezdetétöl fogva mint peldául a Mayak, Sumerok, Egyiptomiak, Zsidok és még sok nép, de ugyan akor szeméjek is mind Hermész, Pitagora, Plaon, Nostradamus, Newton és maga Eistein is de volt par roman is aki kereste vagy keresi mint például Mihai Eminescu (ö Eistein elöt ismerte a relativitás elmeltet), Lucian Blaga és Mircea Eliade (ök mind nagy irok és filozofusok voltak) de ma itt van Oreste Teodorescu. A kérdes pedig ahogy Eistein meg fogalmazta "a Mindenség elmelet" a fö cél hogy meg ismerjük a holnapi napot, az elkövetkezö evet vagy evtizedet egyszoval hogy ismerjük a jöva titkát, ismerjük Isten gondolatát.

    Ere kialakitot elméletem a következö: Isten sakkozik az univerzumal jobban bele gondolva és a modern fizikának megfelelöen a multiverzumal(a késöbiekben meg látjuk hogy ez mért fontos). Isten lép egyet a sakk jatszmában ere a mi viláegyetemünk reagal és ö is lép (pont mint a sakkban) ezt a tényt alátámazstja Newtonak a 3-dik törvénye idézem "Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, egymással ellentétes irányú erő hat." azal a modositásal hogy a mi hejzetünkben a masodik hatás nem elentetes de teljesen külömbözö. Külömbözik viszont elegendö a jatszma szabájait ismervén és a mikro és makro kozmosz törvényeinek (mejben sokkat segitenek Kristóf Miklós munkái) és az elme -ahogyan Sokrates ay okori Görög filozofus monta aki ismeri az emberi elmének törvényét az ismeri a az egész világegyetem titkát- ismeretevel mindez egy egyenletel vagy egy törvény által könyen kiszámithato lesz azok számára kik ismerik a tant.

    A tanba valo bevezetést egy dialogus által valositom meg mely köztem és egy másik valos szeméj közt keletkezet de a dialogus nagy része az én ötleteimet tükrözi. A másik szeméj neve Sever [Szévér](román név magyar jelentése szigoru).

         Varga Istvána Atila (Géniusz) vs. Sever

Sever:-Mi a külömbség sakk és a kocka közöt?

Géniusz:-A sakkot keten játszák még a kockát csak egyedül.

Sever:-De a variaciok száma csak oriási. Nem?

Géniusz:-A sakban a variaciok száma 10¹⁴⁰ ami nagy szám viszont algoritmus vagy euresztikus modszere levezethetö.(Personalitatea umană- o interpretare cibernetică de C. Bălăceanu si Ed. Nicolau) még a kockát nem levezethetö enyire pontos modon.

Sever:-A sakk mért levezethetö és a kocka nem?

Géniusz:-A sakk szabájokon alapul .

Sever:-Igaz. Viszont minden rend és egyensuj mint tudjuk, ezt az álapotot pedig az emberi elme boritja fel az által hogy dönthet.

Géniusz:-De van szabad akarat? Szerintem egy törvény uralkodik rajtunk mivel Istent a rendnek tartota sokk nép és tartják ma is páran

...

      elsö rész

      vége

Varga István Attila        Középlak 2011. VII. 18.